Balkán túra v2 - 5.nap - Az utolsó nap...

Elérkeztünk a túránk ötödik és egyben az utolsó napjához. Reggel 6 órakor kinyílt a szemem, nyújtózok egyet és konstatálom, hogy piszok kipihent vagyok, biztos a jó hűvös levegőnek köszönhető, ami keményen árad befelé a teraszajtón. Majd hirtelen kapcsolok, milyen hűvös levegő?!?! Ránézek a mobilra, másodfokú riasztás széllökésre, és kint konkrétan fekete az ég.

Szóltam a pajtásoknak, hogy kuvva gyorsan csomagoljunk és húzzunk innen a pitssssába. Ilyen gyorsan még sosem sikerült elkészülni,  7 órakor már motoron ültünk, Senj kikötőjében még csináltunk pár képet, majd mentünk felfelé a hegyre, ahol természetesen már vert minket az eső.

A szerpentines szakaszon túl voltunk, én mentem elől, amikor a többiek egyszer csak lemaradtak, majd az interphone is szétkapcsolt. Az időjárás ellenére jót motoroztam az esőben, a metzeler nem csúszkát, gondoltam biztos nagyon gyors voltam és ezért maradtak le. A legközelebbi kereszteződésnél félreálltam és vártam, de sajnos nem jöttek. Megindultam visszafelé, akkor már mindkét cimbi a szalagkorlátnak támaszkodott, sajnos a Főnök eldobta a Hornetet(új neve csenevész). Szerencsére nem lett nagy gond, a túradoboz sokat mentett, mindössze a fékkar tört le, elkopott a bukógomba, a tengelygomba, és a kormányvég. A Főnök ruhája is kapott egy pofont, a legrosszabb, hogy az esőruha is leszakadt róla… Az első dolgunk az volt, hogy felhívtuk a biztosítót. A call centeres azonnal vitatkozni kezdett, hogy ruhasérülésre nincs biztosítás, csak lopásra. Persze a Főnök előtt ott volt feketén-fehéren a kinyomtatott szerződés, amely teljesen mást tartalmazott. Mindegy is, ezt ráérnek később megvitatni, első körben hívni kell egy rendőrt, mert csak jegyzőkönyv alapján tudnak bármit is tenni. Valamilyen szinten logikus is, mert hát az a bőrruha sokkal korábban is elkophatott, csak így lehet bizonyítani bármit is (gondolom). Már épp egy út menti étkező teraszán voltunk (mert hát rohadtul esett az eső), amikor pont arra tartott egy rendőrautó. A Főnök gyorsan leintette őket, nem beszéltek jól angolul, de azért sikerült velük valamilyen szinten kommunikálni. Gyorsan tudatták velünk, hogy pont a vonzáskörzetük határán vagyunk, nem ők lesznek az illetékesek, de természetesen hívják a kollégákat. Röpke 1 óra után ki is értek, majd kezdődött szívatás, ugyanis megnézték a helyszínt, de a durva felhőszakadásban semmit sem láttak az úttesten (szerintem ki se szálltak a kocsiból), ezért egyszerűen ráfogták, hogy a Főnök felelőtlenül közlekedett. Tévedés lenne azt hinni, hogy ennyivel megúszta. A horvát utakon nem szabad hibázni… ezért meg is büntetik 750 Kunára, amennyiben azt a helyszínen rendezi készpénzben. Ellenkező esetben 1500 Kunás büntetést kap (70e Ft). Faxa, mi? Persze normálisan nem lehetett velük beszélni, hiába uralunk 2 idegennyelvet is, azok csak horvátul csacsogtak. Akkor most biztos mindenkiben az kérdés fogalmazódik meg, hogy hogyan sikerült velük bármit is beszélni. Kapaszkodjatok, google fordító!!! Nem, nem a mi ötletünk volt, a flegma rendőrbuxa pötyörészett a saját telefonján. Vicces, nem?

Mindenesetre 8-tól 11-ig Zsanettozták szegény Főnököt, és elég pánikkeltő volt a tudat, miszerint pontosan 600 km várt még ránk aznap. Gyorsan bedobtam az ötletet, hogy menjünk autópályán, mert országúton legalább 10-11 óra lesz mire felérek Budapestre. A horvát autópálya köztudottan drága, de 3e Ft nem nagy áldozat azért, hogy az utazási idő közel a felére csökkenjen. Továbbá a félbetört fékkar és a durva eső miatt sokkal biztonságosabbnak tartottam.
Az ötlet jónak bizonyult, felmentünk a sztrádára, de az embertelen időjárás miatt 80-90nél gyorsabban nem mertünk gurulni. Zágráb előtt már szétfagyott a kezem is, aztán támadt egy nagyszerű ötletem. A legközelebbi benzinkúton téptünk pár kézre húzható zacskót, majd arra húztuk a kesztyűt. Melegebb nem lett tőle, de a kezünk nem ázott szét, és a szél ellen is véd valamit. Jó ötlet volt, de így is rommá fagytunk. Letenyénél a határőr buxát kértem meg, hogy vegye ki a tanktáskából a papírjaimat, én  képtelen vagyok rá. Mosolyogva megcsinálta, és ugyanúgy vissza is tette, nagyon kedves volt. Aztán szépen folytattuk utunkat az M7-es pályán.

 A srácok nem vettek pályamatricát, ezért is meg kellett állni az első benzinkútnál, ami Nagykanizsa után található valahol. Ott azonnal ittunk egy kis forró csokit, ami egybe a kezünket is felmelegítette egy kicsit. Végül előre elköszöntünk egymástól, mert Siófoknál elváltak útjaink, de ezért külön már nem akartunk megállni. Szóval, érzékeny búcsú volt, megint jót csapattunk, kalandosra sikeredett a túra, majd olyan barátságosan megveregettem a Főnök hátát és mellkasát, ami hirtelen eléggé fájt neki. Siófoknál elváltak útjaink, majd valamikor 19 óra könyékén haza is értünk hulla fáradtan. Pár nap múlva derült ki, hogy a Főnöknek elrepedt a bordája...


Konklúzió:
-Időjárás: lehet írtam már korábban is, de erősen érik bennem a gondolat, miszerint legközelebb utánfutón kéne elvinni a motorokat a bemotorozni kívánt hely környékére. Ha jobban belegondolok, akkor egyedül a Glockneren nem áztunk meg, azóta minden többnapos úton vert minket az eső.
Másik opció, hogy pénzt nem sajnálva veszek valami brutálisan jó és strapabíró esőruhát, de ebben egyre kevésbé hiszek.

-Táska: SW Motech hengertáska garantáltan vízálló, 5 napból 3-at vert minket az eső, de egy csepp víz sem jutott be, nem akartam elhinni. Két rossz dolgot tudok róla mondani, az egyik, hogy a fogantyú tépőzár varrata elfáradt, de az könnyen javítható.  Viszont a táska oldalán az áll, hogy "könnyen tisztítható", de a foltokat nem tudtam nyom nélkül eltávolítani. Beszéltem a Polo-val, megy vissza gariba, kapok helyette fekete/szürke kivitelt (nem a foltok miatt, hanem a tépőzár miatt).
A SW motech sport evo tanktáska is igen frankó. Az nem vízálló, de van hozzá esővédő és azzal nem ázott be.

-Gumi: Metzeler M7RR kifejezetten kuvvajó, kicsit féltem is tőle, mert egy rossz pillanata sem volt, piszkosul tapadt minden helyzetben. Esőben sem volt bizonytalan, nagyon elégedett vagyok vele, meg is rendeltem az új elsőt :D

-Motor: a Horneten nagyon jól bírtam a hosszú utat, de a CB-n még kényelmesebb. Ami hamar feltűnt, hogy a gyári ülés nekem komfortosabb,  nem töri a hátsómat. Azt gondolnám, hogy közel azonosan ülök rajta, de a lábam sem zsibbadt annyira. Nagyon jó választás volt ez a gép :-)