Ismerkedés a nagy darázzsal

Nem említettem még, de időközben megszületett a második gyermekünk. Igazi "mintaapa" módjára a nagy darazsat a születése után egy héttel vettem meg. Sokáig rá se ültem, kis se takartam, érthető okokból, mert hát itthon szükség van rám.

Majd a második hét végén kaptunk erősítést, gondoltam sose megyek el a közeljövőben, ha ezt most nem használom ki. Így is lett, tipliztem pár órára a Pilisbe. Nem volt semmi extra, ez volt az első ismerkedős motorozás, tulajdonképpen akkor mentem először 100-zal :D Sokásos kör volt, Dobogókő, Esztergom, Párkány, Fellegvár, Pilisszentlászló, majd haza. Bemelegítésnek nem volt rossz, bár a végén annyira fájt a bal csuklóm (nem arra estem a Hungaroringen), hogy alig bírtam kuplungolni. Azt hozzá kell tenni, hogy a CB kuplungja mintha egy kicsit keményebb lenne, de az ciki lenne, ha ezt hosszú távon nem bírnám... Aztán itthon vettem észre, hogy az rohadt mugen kesztyű annyira nyomta a vénámat, hogy már azért fájt.

Aztán eltelt megint egy hét, újból segítséget kaptunk otthon, mehetünk csapatni :D A gyömrői pajtások beelőztek, invitáltak egy kis Mátra, Bükk körútra, amúgy is ezt terveztem, pont jól jött ki. Szombati nap reggel indultunk, az út fele ismeretlen volt nekem is, Abasár majd Egerszalók felé mentünk, volt jó, és volt rossz szakasz is. Egerben tartottunk egy kis itatást, és következett a kedvencem, a Bükk. Szépen tempósan mentünk itt is, de nagyon észnél kellett lenni, vagy kátyú, vagy vastagon kavicsos/ poros volt a kanyar.
Lillafüreden toltunk az arcba egy kis pisztrángot, pár éve amúgy se ettem. Aztán mentünk tovább, a cél Rudabánya volt, a srácok ott akartak csobbanni egyet a nagy hőségben. Sajnos a bányatóhoz vezető út murvás, és még sz@r is. Szóval kb. félúton vissza is fordultam, nem 2 éves motornak való (mondjuk a Hornettel se folytattam volna). A srácok mentek tovább, majd később találkoztunk.
Elmentem Kazincbarcikára, kerestem egy benzinkutat hűsölni, jégkrémeztem és gondoskodtam a folyadékbevitelről. Nem kellett sokat várni, jöttek a srácok is, nem jutottak le a tóhoz, mert még szarabb lett az út, hát ez van. Innen Ózd, Egerbakta, Sirok, Parád, végül átvettem a vezetést. Mondtam a srácoknak, hogy szeretnék a új flaszteren a saját tempómmal menni. Rendesen döntögettem, élveztem ahogy harap felfelé a hegyre, az M7RR és a gép futóműve piszok jó visszajelzést adott. Mátraházán tartottunk egy kis pihenőt és a gumit nézve beigazolódott az ,amit már menet közbe is éreztem, balra jobban merem dönteni, mint jobbra. Persze, jobbra estem, ez természetes ilyenkor, dolgozok rajta.
A nagy hőségtől nagyon befostak a motorosok, mert Mátraházán alig volt valaki, a lángosért se kellett órákat várni. Kajálás után pedig szépen eresztettük hazafelé a gépeket.

Összességében nagyon jó volt, eszméletlen motor az ezredes, kanyarból kigyorsításnál alacsony fordulaton is szépen teszi a dolgát. A fogyasztásom rendkívül jól alakultl 5-5,1L, a Hornettel csinálhattam bármit, az 5,5 alá nem ment a dynojet kit beszerelése után. Ez csak azt igazolja, hogy nem okos dolog egy 600-as gépet agyonpipelni nyavajás ~10 lovacskáért.