Ismét lezárult egy korszak

A 2020-as szezonban elkövettem azt a "hibát", hogy vettem egy 2018-as Africa Twint második motornak, de fél év után eladtam, mert  DCT váltó bármennyire precíz és jó, nekem túl steril. Sokáig úgy voltam vele, hogy veszek egy másik AT-t manuális váltóval, de 2021-ben az árak brutálisan megemelkedtek. Hetekig kerestem motort külföldön, de a jót mindig elvitték az orrom elől, a maradék meg meg majdnem annyiba kerül, mint egy új AT-t... Végül csak arra a következtetésre jutottam ,hogy 2 motort tartani baromi nagy luxus, mert továbbra is ritkán van lehetőségem gurulni, és egy darabig tuti csak az újabbat tolnám ki a garázsból, ezért fájó szívvel megváltam imádott nakedemtől. Végül pedig használt AT helyett vettem egy teljesen újat, amit most be kell járatni :-)

Voltam Németországban is

Tavaly a bazi nagy olasz csapatás után megint Németország következett.  Úgy általában 3-4 évente megyünk vissza, de ez sosem egy szimpla túra, inkább amolyan családi nyaralás motorozással egybekötve. (Ezt lehet anno is így fogalmaztam, amikor a Hornettel mentem? :D)

Olasz túra kicsit másképp

Amikor elkezdtem pötyögni e sorokoat, akkor tudatosult bennem, hogy mintha a Hornetettel bejárt utakat hódítanám meg újra az ezredessel is. Erdély már pipa, Montenegró pipa, Szlovákiában is csapattam már, és még nem látni az idei szezon végét ;-) (még 2019-ben kezdtem el ezt írni, de időhiány miatt kicsit a háttérbe szorult)

Láncolajzó

A bejegyzés témáját elég egyszerűen bedobni egy populárisabb facebook csoportba és azonnal robbanásszerűen elárasztják az emberek vegyes kommentekkel. Sok ilyet követtem,  továbbá a közvetlen közelemben is használnak egyet elégedetten,  végül valami megváltozott bennem is a tél folyamán...

Csúszós a gyári ülés

Azt hiszem,  már korábban már írtam róla, hogy a CB1000R ülése fényévekkel jobb a Hornetnél Jobban bírom a hosszabb távokat, mint bármi mással előtte.  A feleségemnek viszont akadt egy kis gondja vele, amire sürgősen kell egy jó megoldás, amennyiben együtt szeretnénk motorozni.

SW Motech Daypack tanktáska

Tudom, tudom... ez már a sokadik táskás poszt, de akkor is le kell írnom. Idézném magamat, amikor megvettem a sw-motech micro-t:
"Nem gondoltam rá, de az SW táskák azért mutatnak olyan jól a tankon, mert az adapter helye be van süllyesztve az aljába, ez természetesen a tárhelyből csippent le egy kicsit. A speed táska esetén ez elhanyagolható, de a micronál ez jelentős veszteség, a belső magasságnak megadott 11cm csupán a szélénél van meg. A közepénél mindössze 7-7,5cm, ezért a panasonic fényképezőm tokban már be sem fér."
Végül csak akadt egy kis elégedetlenség, ami miatt lecseréltem.

Tengelygomba Kínából - megéri?

A Hungaroringes bukás előtt is tudtam, utána meg pláne, hogy a tengelygomba igenis fontos a motorra. Az EU kiegészítők ebben az esetben elég drágák, és mellesleg elég egyszerű dizájnnal rendelkeznek, persze ettől függetlenül teljesen tökéletesek. Ugyanakkor az ebay.com-ot böngészve egész jó dolgokat találhatunk, mellesleg a Horneten használt kínai is nagyon jól védett.
Lássuk milyen lehetőségeim vannak az ezredes esetén.

Új táska a Hepco & Beckertől

Korábban írtam az oldaltáskákkal kapcsolatosan, amit itt olvashatsz el, ha még nem láttad. A neten talált információk alapján és józan paraszt ésszel véleményeztem a Givi 3D600 és a SW Motech Blaze táskát. Most az egészet annyival egészíteném ki, hogy időközben találtam egy ígéretes szettet a Hepco & Beckertől.

Gumi, lánc, fékbetét, olaj, stb...

Egy kicsit visszaugrunk az időben, mert sok dolog történt, amiről még nem volt beszámoló.
Egyszer már elkezdtem összeírni, de jól tettem, hogy ültem rajta, idővel egy kicsit lenyugodtam...

Erdély újratöltve

Erre az évre csak ilyen ismétlős túrák jutottak (ez nem panasz :D), a pár éve bejárt utakat újra felfedeztük. Amúgy nincs ezzel baj, az emlékek pár éven belül rendesen megkoptak annak ellenére is, hogy aránylag sokat videózunk és fotózunk.
Szóval, az idei utolsó túránk desztinációja ismét Erdély, azon belül is a Dél-Kárpátok mentén található Transzalpina és Transzfogaras.

Balkán túra v2 - 5.nap - Az utolsó nap...

Elérkeztünk a túránk ötödik és egyben az utolsó napjához. Reggel 6 órakor kinyílt a szemem, nyújtózok egyet és konstatálom, hogy piszok kipihent vagyok, biztos a jó hűvös levegőnek köszönhető, ami keményen árad befelé a teraszajtón. Majd hirtelen kapcsolok, milyen hűvös levegő?!?! Ránézek a mobilra, másodfokú riasztás széllökésre, és kint konkrétan fekete az ég.