Erre az évre csak ilyen ismétlős túrák jutottak (ez nem panasz :D), a pár éve bejárt utakat újra felfedeztük. Amúgy nincs ezzel baj, az emlékek pár éven belül rendesen megkoptak annak ellenére is, hogy aránylag sokat videózunk és fotózunk.
Szóval, az idei utolsó túránk desztinációja ismét Erdély, azon belül is a Dél-Kárpátok mentén található Transzalpina és Transzfogaras.
Balkán túra v2 - 5.nap - Az utolsó nap...
Elérkeztünk a túránk ötödik és egyben az utolsó napjához. Reggel 6 órakor kinyílt a szemem, nyújtózok egyet és konstatálom, hogy piszok kipihent vagyok, biztos a jó hűvös levegőnek köszönhető, ami keményen árad befelé a teraszajtón. Majd hirtelen kapcsolok, milyen hűvös levegő?!?! Ránézek a mobilra, másodfokú riasztás széllökésre, és kint konkrétan fekete az ég.
Balkán túra v2 - 4.nap - Végig a horvát tengerparton
Elérkeztünk a negyedik naphoz, amely a túra során a legkeményebbnek bizonyult, a cél Budvából eljutni egészen Senjig. Tervezhettük volna kényelmesebbre az egészet, de szükség volt erre, csak így tölthettük egy teljes napot Montenegróban. Reggel 7 órakor indultunk,
Kotornál megint kompoztunk, majd pár km után már a határon voltunk. Nem
vacakoltak sokat, megnézték a papírokat és mehettünk a dolgunkra. Végre újra az
EU-ban voltunk (mobilnet ON :-) ).
Balkán túra v2 - 3.nap - Montenegró és egy falat Albánia
Elérkeztünk a túránk harmadik napjához, amikor már nem kellett esőre számítani, de azért nem mertünk esőruha nélkül elindulni. Nyeregbe pattantunk és pár km után ragaszkodtam hozzá, hogy Budva határában menjünk be egy mosóba. Nem
voltam hajlandó sáros motorral beutazni az országot. Felületesen sikerült a dolog, de azért a sár nagy részét lecsaptuk róla. Mosás után az első cél a
Kotor mellett található szerpentin, majd Lovcen volt. Gyorsan fel is másztunk
a hegyre, lőttünk pár fotót, majd folytattuk Lovcen felé, ott még én se jártam.
Sajnos ide vissza kell még menni egyszer, mert a felfelé vezető út építkezés
miatt döcögős és sáros volt. Nem erőltettük, majd legközelebb.
Balkán túra v2 - 2. nap - irány Montenegró
Reggel 6 körül keltünk fel, napsütésnek nyoma sem volt, de legalább nem esett az eső. Pont reggeliztünk, amikor újra elkezdte szórni a környéket…fukk…Kifizettük
a szállást, majd szépen elindultunk a határ felé. Valahol azt olvastam korábban,
hogy felújították Foca és a határ közötti utat, de biztos félreértettem
valamit, mert az továbbra is szar volt. Az egész szarságot megspékelte, hogy az
aszfalt is igen sáros volt, amit rendesen feláztatott az eső, majd szépen
felcsapta a gumi.
Balkán túra v2 - 1. nap - Bosznia
Pontosan 4 éve jártam utoljára Montenegróban, ezért is invitáltam a
paksi pajtásokat erre az útra. Ideje megtapasztalniuk, hogy az Alpokon kívül is
van bőven izgalom, nem is akármilyen.
Körülbelül ¾ év tervezgetés után végre eljött a nagy nap, megint mehettünk túrázni, ráadásul én először mentem a CB-vel hosszú útra.
Körülbelül ¾ év tervezgetés után végre eljött a nagy nap, megint mehettünk túrázni, ráadásul én először mentem a CB-vel hosszú útra.
Lakkvédelem a motoron
A lábtartó környéke hamar össze tud karcolódni az ezredesnél, ha nem vigyázunk rá. Az én motorom még csak most volt 3 éves, de pár kezdetleges karcocska akad már (nem az én művem), éppen ezért elkezdtem keresni valami költséghatékony megoldást.
Navi gond letudva
A Horneten használt Garmin Zumo 350lm természetesen megmaradt, amit valahogy fel kéne varázsolni a CB-re. Annyi változás van a dologban, hogy nem akarom a darázshoz hasonlóan állandóan fennhagyni a motoron. Ha nincs rá szükségem, akkor a tartóját se lássam feleslegesen.
CB1000R-hez ilyet már nem kapsz újonnan...
Már az elején megfogadtam, hogy nem költök sokat a motorra, de be kell látnom, ezt nem sikerül betartani. A következő ellenállhatatlan kiegészülő az üléstakaró (hétköznapi nevén üléspúp). A Horneten volt, de egyszer se raktam fel, majd el is adtam, mert nem passzolt tökéletesen a gyári szín, fényezni meg nem volt kedvem. A motorkiegészítők ezen része nem is érdekelt tovább, de Devidzon nagyon szeretett volna egyet és addig beszéltünk róla, hogy végül nekem is megtetszett. A hátsó ülés teljesen független az elsőtől, vagyis kompletten a hátsó ülést váltja le, nem csak egy mezei borítás magán az ülésen, teljesen belesimul a farokidomba. Jó, akkor nekem is kell egy – gondoltam magamban - és itt kezdődtek a gondok...
Tanktáska a hétköznapokban
Ígérem nem lesz több táskás bejegyzés a közeljövőben...
A nagy túrákra megvettem az SW motech sport evo tanktáskát, ahogy arról már korábban beszámoltam. Aztán január közepén arra gondoltam, hogy milyen jó lenne a Qbag üléstáskát is leváltani, helyette valami hasonló méretű tanktáska kéne, ami kompatibilis az evo adapterrel. Nem kellett sokat keresgélni, mert az SW gyakorlatilag mindenféle méretben készít, különböző formájú tankokhoz. Filóztam egy darabig, hogy melyik legyen, mert a micro és a daypack tetszett a legjobban.
A nagy túrákra megvettem az SW motech sport evo tanktáskát, ahogy arról már korábban beszámoltam. Aztán január közepén arra gondoltam, hogy milyen jó lenne a Qbag üléstáskát is leváltani, helyette valami hasonló méretű tanktáska kéne, ami kompatibilis az evo adapterrel. Nem kellett sokat keresgélni, mert az SW gyakorlatilag mindenféle méretben készít, különböző formájú tankokhoz. Filóztam egy darabig, hogy melyik legyen, mert a micro és a daypack tetszett a legjobban.
Bőr dilemma
A ringes csúszás után nem vált használhatatlanná a bőrruhám, de nyilván nem is olyan esztétikus, mint előtte. Bőven volt időm azon gondolkozni, hogy mi legyen, vegyek-e újat, ha igen, akkor pontosan mit?!
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)